Füstbe ment terv

Itt a tavasz, jó idő van:
Kéne kicsit futni,
Hogy nyáron a lányoknak majd
Legyen mire bukni.

De sűrű a napirendem,
Így nincs idő a sportra.
Egyetemen vár már rám a
Sok érdekes óra.

Úgy sincsen ma katalógus,
Egye fene kihagyom!
Csak nem nőhet még tovább az
Egyre nagyobb pocakom!

Rákészülök, mozgok kicsit!
Tóparton a pálya.
Mégse tudok futni menni -
Azt a kutya fája!

Hívnak páran: inni kéne!
A pia be van hűtve!
Így nő tovább a sörhasam
Tónak partján ülve. 

Éjjeli gondolatok

Ragyog a telihold a nagyváros felett,
Verset írok épp elalvás helyett.
Éj közepén már mindenki alszik.
De az ablak alatt két macska bazgik!
Gyönyörű hangjuk betölti az utcát,
Szinte érzem mikor a kandúr beteszi a cuccát.
Kettejük között a szenvedély már oly' nagy,
Mint tátongó rés fogsorán egy lónak!
Pont emiatt boldogok ők együtt,
Míg a hím cöveke nem lesz újra petyhüdt.

Közelítő ősz

A nyár utolsó lángjai perzselő táncot lejtenek arcomon,
Fényes ének hangja zúg a sárguló lombokon.
A lágy, langyos szellő halkan suttogva búcsúzik
A zölden izzó koronától:
Tovaszáll a nyár a forró mámor.

Orromat cifra őszillat csiklandozza,
A változást egy hűvös fuvallat hátán hozza.
Ijedt sistergés vacog át a tájon,
Barna levelek kapaszkodnak a fűben s az ágon.
Remegve ragaszkodnak, hisz félnek az ismeretlentől:
Mert nem tudhatjuk mit várjunk a magasban innen lentről!

Addig se féljetek levelek!
Majd elhord benneteket az őszi szél a jó gazda,
De addig csak lapítsatok, mint szar a gazba!

Intelem ínséges időkre

(melyben a vizsgaidőszak borzalmait fejti ki a költő)

Mikor már mindenki végzett,
De te még mindig szenvedsz,
Jusson hát eszedbe
Minek is kell ez!

Hisz diplomát szeretnél
Ha minden igaz.
Csak közben a kertet
Ellepi a gaz!

Így hát jól vigyázz, hisz a
Világ nem nyújt segítő kezet,
Míg te a temérdek tétel
Fölött baszod a rezet.